A leggyakoribb problémák és ezek okai:
– Gerinc ferdülés (scoliosis) – a hátulnézetben egészségesen egyenes gerinc oldalirányba görbül.
Ennek oka lehet valamelyik alsó végtag rövidülése következtében kialakult ferde medenceállás, vagy veleszületett fejlődési rendellenesség, esetleg fiatal korban szerzett elváltozás.
A gerincferdülés következtében a csigolyák és a csigolya közti porckorongok megterhelése egyenetlenné válik (a domború oldalon nagyobb lesz a nyomás, mint a homorú oldalon).
Ilyenkor a hátizmok igénybevétele is rendellenes, ezért a gerincferdüléshez gyakran társul porckopás és izomfájdalom. A gerincferdülés tehát bizonyos időszakokban fájdalmas mozgáskorlátozottságot válthat ki.
Előfordulhat az is, hogy a ferde tartás védekező jellegű. Főként az ideggyök nyomásakor kialakuló fájdalom enyhítésére veszi fel a gerinc ezt a kényszertartást, amely a fájdalom megszüntével azonnal oldódik, és soha nem jár a csigolyák elfordulásával, mint a valódi gerincferdülés.
– Rossz testtartás a természetes gerincgörbületek fokozódása vagy elsimulása pl. gyenge hátizmok miatt alakulhat ki.
Ilyenkor a gerinc (függőleges) álló helyzetben nincs jól megtámasztva, s ezáltal működése nem megfelelő.
Ha a korai kezelést elmulasztják, ez rövidesen gerincbetegséghez vezethet.
A fej és a nyak helyes tartásának is nagy jelentősége van, például az előre tolt fejtartás fokozza a háti görbületet, így idézi elő a rossz testtartást.
– Scheuermann-betegség vagy serdülőkori görbe hát a domború hát különleges formája, mely kezeletlen esetben ugyancsak komoly fájdalmakhoz vezethet. Serdülőkorban kezdődik és 20 éves kor körül befejeződik. Általában akkor fordul elő, ha a fejlődésben lévő fiatalnak nehéz munkát kell végeznie, vagy görbén ül az iskolapadban. Ebben a betegségben a csigolya széle károsodik, a gerinc teherbírása csökken. Korai felismerése és helyes kezelése után csaknem nyomtalanul gyógyulhat, ellenkező esetben a csigolyák ék alakúvá válhatnak és ezáltal a hát kiegyenesítése már lehetetlenné válik. Így a domború hát állandósul, rögzül.
– Kopásos gerincbetegség: A gerincbetegségek zöme kopásos, vagyis latin szóval degeneratív eredetű. Ha a porckorongok víztartalma csökkenni kezd, ezzel fokozatosan veszítenek rugalmasságukból. Ilyenkor magasságuk csökken, s ezzel a csigolyatestek közötti rés is keskenyebb lesz, az ízületek alkotórészeinek elhelyezkedése megváltozik. Ilyenkor a túlterhelést (például hosszú ideig tartó fizikai terhelés, elhízás, féloldalas terhelés – amit a végtagok hossza közötti különbség okozhat – veleszületett fejlődési rendellenesség, rossz tartás stb.) a gerinc csak egy ideig tudja ellensúlyozni, amikor elért terhelhetőségének határához, panaszok jelentkeznek. Ha a porckorongok víztartalma csökken, már nem tudják megfelelően ellátni “lökésgátló” szerepüket. Ennek következtében a csigolya szélei ajakszerűen kiszélesednek, röntgenfelvételen is jól látható meszesedés, csőrképződés alakul ki azért, mert a szervezet igyekszik a kevésbé teherbíróvá vált részt megszilárdítani, mészlerakódással mintegy hidakat építve a csigolyák közé. Ez a természetes védekező folyamat nem jár feltétlen fájdalommal, csak akkor, ha a csőrök a közelükben lévő szalagokat, ízületi tokot vagy izmokat nyomják és így tartós fájdalmat okoznak.
A porckorongok magasságának csökkenése a csigolyanyúlványok által képzett csontos csatornát beszűkítheti, az ebben futó igen fontos erek és idegek nyomása ugyancsak jellegzetes tüneteket okozhat. Az izmok igyekeznek ehhez az új helyzethez alkalmazkodni: megrövidülnek, feszessé, görcsössé válnak, az ilyen izomzatnak rossz az oxigénellátása. Ez önmagában is fájdalmas lehet.
– Heveny porckorongsérülés azt jelenti, hogy a hátgerinc nagyfokú megfeszülése, túlterhelése miatt a porckorong tokja megszakad, és a belső zselés állomány kitüremkedik. Ez azután nyomhatja a gerinccsatornában futó idegeket, melyek a láb érzeteit és mozgását irányítják. Heveny porckorongsérülés komoly deréktáji fájdalmat okoz, mely az egyik vagy mindkét láb felé sugárzik, és ez a fájdalom fokozódik köhögésre, tüsszentésre. A lábakban zsibbadás, bizsergő érzés, vagy akár az izomerő gyengesége is kialakulhat. A fájdalom hirtelen kezdődhet, vagy fokozatosan rosszabbodhat néhány hét után.
– Porckorong sérvről (vagy gerincsérvről) akkor beszélünk, ha a még vízbő, rugalmas porckorong elmozdul a helyéről, kiboltosul a mögötte lévő csatorna felé. Miután alul és felül a csontos csigolya szélei, elől pedig az igen erős hosszanti szalagok tartják helyben, csak hátra vagy oldal felé tud kiboltosulni. Attól függően, hogy ez a kiboltosuló vagy sérvesedő porckorong milyen részeket nyom, változó, de általában igen kellemetlen tünetek (zsibbadás, fájdalom) alakulnak ki.
A napjainkban általánosságban jellemző mozgásszegény életmód, a sok ülés azt eredményezik, hogy a gerinc valamilyen módon sérül. A hirtelen megerőltetés, emelés, hajlongás vagy a sok ülés megterheli a gerincet. A csigolyák közötti szalagok és a porcok egy idő után már nem tudják a gerincre nehezedő nyomást passzív módon elnyelni. A stressz, szorongás, depresszió, a túlsúly csak fokozzák a rizikót.
– Nyaki gerincproblémák – Egyre többet töltünk irodai környezetben, számítógép előtt ülve, görnyedt háttal, előre helyezett fej-nyaktartással, ami a nyaki gerincünk kóros kényszertartásához, a gerinc kisízületeinek, szalagjainak és porckorongjainak túlterheléséhez, izomfeszüléséhez vezet. Gyakori ok még az autóvezetéssel töltött idő növekedése – és az ezzel együtt járó növekvő rizikója a koccanásos – ostorcsapásos – baleseteknek.
Nyaki gerincünknek egész más az anatómiai felépítése és a funkcionális sajátossága, mint az ágyéki résznek. Sokkal több ér-ideg képlet hálózza be, bonyolult szövevényes kapcsolata van a központi idegrendszerrel, az egyensúly – szabályozó rendszerünkkel, valamint a szimpatikus idegrendszerrel is, így a különböző tünetek is igen változatosak, és sokszor nehezen diagnosztizálható a valódi probléma.
– A nyaki porckorongsérv kialakulásának leggyakoribb helye a legalsó nyaki porckorongok területe. Ezen szakaszon van ugyanis a legnagyobb terhelés, a nyaki gerinc mozgásainál.
– A nyaki gerinc porckorongjainak degeneratív elváltozásai (discopathia) nyak- váll-kar fájdalmat, zsibbadást illetve egyéb kisugárzó tünetet is okozhatnak. A tünetek attól függően változnak, hogy melyik porckorongról van szó illetve, milyen mértékű az elváltozás. Kezdeti stádiumban csak laposabb a porckorong, ami vízhiányra utal, súlyosabb esetben a porckorong ki boltosul, és a legsúlyosabb esetben a sérvesedett porckorong a kitüremkedés révén nyomást gyakorol az ott haladó ideggyökre vagy beszűkíti a gerinccsatornát.
– A nyaki gerinc csigolyáinak kopásos megbetegedése (spondylosis). A csigolyatestek zárólemezein, meszes felrakódások alakulnak ki, amelyek következtében a nyaki gerinc mozgásai fájdalmasan beszűkülnek. A meszes felrakódások irritálhatják az idegeket, illetve a nagyobb nyaki ereket is, karba sugárzó tüneteket, fejfájást, szédülést, hányingert, fülzúgást okozva.
– A Scheuermann-betegség a gerinc csontosodási zavarainak egyik típusa, amely a háti gerincszakasz görbületének (kyphosis) fokozódásával jár, melynek hátterében a csigolyák szerkezeti deformitása áll.
– Szarkopenia: általános izomtömeg és izomerővesztést jelent, s a fizikai teljesítőképesség jelentős csökkenésével társul.
– Obezitás: kóros elhízás, amelynek során a túlzott zsírraktározás oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre
Gerinccel kapcsolatos vonatkozásuk: az izomtömeg csökkenés a korosodással elsősorban a felső és alsó végtagokat érinti, valamint a gerinc melletti hátizomzatot. AZ izomteljesítmény és a fizikális kondíciógyengülését fokozza a zsír lerakódása a felületes háti stabilizáló izmokban, mely a korral fokozódik, és jelentősen csökkenti a gerinc globális stabilitását. Elsősorban a gerincet nyújtó izmok gyengülnek a fentiek következtében, és együtt jár a fokozott háti görbülettel (kifózis) és fájdalommal.